Usporedba "Pisama s puta" Sándora Petőfija i "Puta u Bosnu" Ivana Kukuljevića u svjetlu prostornog zaokreta u književnosti

Prostorni zaokret je teorija u filozofiji i književnosti koja u prvi plan analize stavlja prostor. Zadnjih desetljeća prostor dobiva sve veći značaj i time otvara mogućnost da se i književna djela analiziraju uzimajući prostor za odrednicu s najvećim utjecajem na autora. Ovaj rad upravo iz tog aspekta analizira dva putopisna korpusa iz doba romantizma i narodnih preporoda – „Putovanje po Bosni“ Ivana Kukuljevića i „Pisma s puta“ Sándora Petőfija. Obojica su djelovali u razdoblju romantizma, pa tako obojica dijele slične stavove i ideje vezane uz nacionalno određenje. Ipak, zbog različitih socio-kulturoloških i političkih pozadina svoje misli i zapažanja dijele na različite načine. U oba putopisa prostor ima prvenstven značaj pa time predstavlja glavnu okosnicu analize ovih dvaju putopisnih korpusa. Rad je fokusiran na uspostavljanje misaonih uzoraka dvaju autora na temelju njihovog doživljaja prostora kroz koje prolaze, i argumentira kako upravo ti prostori imaju važnu ulogu pri definiranju i redefiniranju autorovih nacionalnih identiteta.A térbeli fordulat egy olyan elmélet az irodalomban és bölcsészettudományban, amely szerint a tér az elemzés kulcseleme. Az utóbbi évtizedekben egyre jelentősebb lett ennek az elméletnek a hatóköre, így az irodalmi művek elemzésénél is egyre inkább kiemelik a szakértők a tér elemének fontosságát. A jelen dolgozat fő célja rámutatni a térbeli fordulat elemzési szempontjának jelentőségére és lehetőségeire a horvát és magyar romantika legbefolyásosabb szerzőinek útirajzaiban – Ivan Kukuljević boszniai utazásában és Petőfi Sándor Kerényi Frigyeshez szóló úti leveleiben. Bár mindketten a romantika korában alkottak, más a módszerük a nemzet fogalmának meghatározásában. A nemzeti teret mindketten máskép élik meg, ezért más a véleményük a nemzet jellegéről is. Mégis, mindkettőjüknél a tér a fő váz, amelyet alkalmaznak, hogy köré építsék a gondolat- és ötlethalmazt, amelynek csúcsán a nemzet fogalma áll